Ami a régi, jelenleg nem létező, de egykor a község központjában a nagyhíd mellett levő templomot illeti, erről az 1731.június 9-én gróf Berényi Zsigmond nógrádi főesperes, gróf Eszterházy Imre - hercegprímás, esztergomi érsek parancsára tartott Canonica visitatio mondja "Adhuc anno 1076 cedifikata", az ürményi féle 1818.május 16-án kelt egyházhatósági okmány szerint pedig 1275-ben Óvár már káplánsági rangra emeltetett és Szklabonyához tartozott.Bármiképpen is vélekedünk az adatok hitelessége felől, annyi bizonyos, hogy az óvári kistemplom, illetve annak szentélye felett több század vihara vonult el. Tehát, ha Óvárban kis templom - kápolna volt, akkor lakosoknak is kellett lennie. Ezt a kis templomot gótikus stílusban építették. A szentély mindkét oldalán gótikus ablakok voltak. Maga a templom hajója és a sekrestye csak későbbi keletű, amíg a szentély gótikus stílusban épült, addig a hajónak az építése semmilyen stílusba  sem sorolható. A kis templomocskát az idő foga rágta évszázadokon át, a falak megrepedeztek, tehát a szentélyt az összeomlás veszélye fenyegette.

                1854-ben a nagy zápor teljesen elmosta a templom környékét, 1875. február 12-én a megyei hatóság "eshető" szerncsétlenségek elkerülése végett a templomot bezáratta. Így Óvár templom nélkül maradt. Előbb az iskolában , majd a községházán tartották a szentmiséket. Végul pedig a mostani plébánia pajtáját alakították át ideiglenes templommá.

                A régi templom méretei : a szentély szélessége 2 öl 1 láb (4 m), magassága 2 öl 4láb (5 m), hossza 2,5 öl (4,7 m). A hajó szélessége 3 öl 2 láb (6,3 m), magassága 6 öl 2 láb (12 m), hossza 3 öl (5,7 m). A torony 5,5 öl (10,4 m) magas volt. A templom az Úr szentvacsorájának, vagyis az Oltáriszentségnek volt felszentelve. Sajnos a krónikában nincs feljegyezve sem a pntos időpont, sem pedig a felszentelő pap neve.

                A török időből egy harang maradt ránk. Az orgonán 1746. év ésegy latin felírás látható. Oltárképül hajdan egy szép faragású feszület állt, melyet 1835-ben az Utolsó vacsorát ábrázoló kép válltotta fel. A későbbiek folyamán az oltárképet a már említett kereszttel újból kicserélték.

         Az óvári búcsú - Úrnapi vendégség már a régmúlt időkből ismeretes. Ilyenkor a falu lakosságának számát felülmúlták a vendégek, ezt indokolja az is, hogy Luzsénszky László püspök és esztergomi vikárius Óvár község részére 7 évig tartó pápai búcsút eszközölt ki a Szentszéknél. Az óvári plébánia 1767-ben önnálló lett.

A plébánosok névsora :

1674 - ig         ismeretlenek

1674 - 1689    Pataky Albert

1689              Zatkó Mátyás

1780              Rosenbach Victorinus, Jacobus

1799 - 1805    Végh Justinus

1806 - 1815    Ferenczy Josephus

1815 - 1834    Ságy Nádasd Gáspár

1834 - 1852    Jasztrabszky Stephanus

1852 - 1852    Lakatos Antal - Óvárban halt meg

1852 - 1868    Sánta Michal

1868 - 1883    Lipovniczky Carolus - Óvárban halt meg

1883 - 1888    Karcsa-Ivánti Kolomanus

1888 - 1892    Iványi de Király

1892 - 1905    Bakos Jáhos

1905 - 1910    Cserháti János

1910 - 1919    Kanyó József

1919 - 1922    Miskovics Endre

1922 - 1932    Bartus Lajos - Óvárban halt meg

1932 - 1934    Dr.Bandl Ervin - adminisztrátor

1934 - 1936    Kuklay Béla

1936 - 1937    Rédl Antal - adminisztrátor

1937 - 1946    Németh Géza - Óvárban halt meg

1946 - 1947    Kissimon József - adminisztrátor

1947 - 1953    Sečansky Július

1953 - 1973    ThDr. Lestár István címeres prépost - komáromi plébános  - Óvárban halt meg

1973 - 1980    Pintér Zoltán

1980 - 1993    Macho József

1993 - 2000    Prochár Péter

2000 -            Parák József

Az új templom építése

        1881-ben a régi templomot lebontották és még abban az évben megkezdődött az új templom alapjainak az ásása. Az alapkövet 1881. május 28-án tették le. Az új szentély részére a telket a következő óvári lakosok ajándékozták: Ferencz János, Katyi Gergely, Erdélyi Sándor, Jancsó József, Benkocs István, Hegedűs Pál és Katyi Mihály.

        Az új templom 1883. szeptember 12-én lett felszentelve, mely sokkal nagyobb lett mint az előző, és sokkal szebb környezetben is lett felépitve. A plébániával szemben a domboldalon épült fel. Messziről észrevehető, kimagaslik a település házai közül. A torony mnagassága 24 méter. Az új templom szentélye kelet felé néz, a bejá­rata nyugatról van. Leginkább román stílusra emlékeztető jelleget hordoz magán. Alapzata kő és a falakat helyben égetett téglából épí­tették. Három harangja Richárd Herold gyárából származnak. Az első 210 kg, felirata: Szent Erzsébet hinta élő rózsákat a szegényeknek 4 Szent Erzsébet kép a harang másik oldalán. A második harang 125 kg, felirata: Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk. A harmadik harang 45 kg, felirata: Szent József végy minket halálunk óráján oltalmadba. A harangok felszentelésére 1923. januárjában került sor, szakadó essöben. A felhőket 84 ágyúlövéssel verték szét.

        A mai plébániát 1765-ben építették ( régen tisztilakás volt). 1887. szeptember 23-án Jakobeczy Károly festette a Szent Erzsébet oltárképet, amit fel is szenteltek. Szent Erzsébet templomunk védö-szentje, nem tudni hogyan kapta védöszentjéül ezt az alázatos, segí­tőkész királynét a templom. Az a fontos, hogy az épület dacoljon az idővel s évszázadok múltán is álljon az utódok számára.

       A templomban több olyan ereklye is található, amely fel lett véve a Nagykürtösi járás védett műemlékei sorába. Ezekből érdemes megemlíteni pl. a késöbarokk stílusban készült fafaragást, mely a keresztre feszített Jézust ábrázolja. A mű a XVIII. századból származik, sajnos nem maradt fenn teljesen, csupán töredéke. A XVIII. ill. a XIX. század elejéből származó márvány keresztelöviztartó , mely a szentély északi részén található. .