Templom |
![]() |
![]() |
![]() |
Napísal Administrator |
Štvrtok, 19 Máj 2011 18:07 |
Ami a régi, jelenleg nem létező, de egykor a község központjában a nagyhíd mellett levő templomot illeti, erről az 1731.június 9-én gróf Berényi Zsigmond nógrádi főesperes, gróf Eszterházy Imre - hercegprímás, esztergomi érsek parancsára tartott Canonica visitatio mondja "Adhuc anno 1076 cedifikata", az ürményi féle 1818.május 16-án kelt egyházhatósági okmány szerint pedig 1275-ben Óvár már káplánsági rangra emeltetett és Szklabonyához tartozott.Bármiképpen is vélekedünk az adatok hitelessége felől, annyi bizonyos, hogy az óvári kistemplom, illetve annak szentélye felett több század vihara vonult el. Tehát, ha Óvárban kis templom - kápolna volt, akkor lakosoknak is kellett lennie. Ezt a kis templomot gótikus stílusban építették. A szentély mindkét oldalán gótikus ablakok voltak. Maga a templom hajója és a sekrestye csak későbbi keletű, amíg a szentély gótikus stílusban épült, addig a hajónak az építése semmilyen stílusba sem sorolható. A kis templomocskát az idő foga rágta évszázadokon át, a falak megrepedeztek, tehát a szentélyt az összeomlás veszélye fenyegette. A régi templom méretei : a szentély szélessége 2 öl 1 láb (4 m), magassága 2 öl 4láb (5 m), hossza 2,5 öl (4,7 m). A hajó szélessége 3 öl 2 láb (6,3 m), magassága 6 öl 2 láb (12 m), hossza 3 öl (5,7 m). A torony 5,5 öl (10,4 m) magas volt. A templom az Úr szentvacsorájának, vagyis az Oltáriszentségnek volt felszentelve. Sajnos a krónikában nincs feljegyezve sem a pntos időpont, sem pedig a felszentelő pap neve. A török időből egy harang maradt ránk. Az orgonán 1746. év ésegy latin felírás látható. Oltárképül hajdan egy szép faragású feszület állt, melyet 1835-ben az Utolsó vacsorát ábrázoló kép válltotta fel. A későbbiek folyamán az oltárképet a már említett kereszttel újból kicserélték. Az óvári búcsú - Úrnapi vendégség már a régmúlt időkből ismeretes. Ilyenkor a falu lakosságának számát felülmúlták a vendégek, ezt indokolja az is, hogy Luzsénszky László püspök és esztergomi vikárius Óvár község részére 7 évig tartó pápai búcsút eszközölt ki a Szentszéknél. Az óvári plébánia 1767-ben önnálló lett. 1674 - ig ismeretlenek 1674 - 1689 Pataky Albert 1689 Zatkó Mátyás 1780 Rosenbach Victorinus, Jacobus 1799 - 1805 Végh Justinus 1806 - 1815 Ferenczy Josephus 1815 - 1834 Ságy Nádasd Gáspár 1834 - 1852 Jasztrabszky Stephanus 1852 - 1852 Lakatos Antal - Óvárban halt meg 1852 - 1868 Sánta Michal 1868 - 1883 Lipovniczky Carolus - Óvárban halt meg 1883 - 1888 Karcsa-Ivánti Kolomanus 1888 - 1892 Iványi de Király 1892 - 1905 Bakos Jáhos 1905 - 1910 Cserháti János 1910 - 1919 Kanyó József 1919 - 1922 Miskovics Endre 1932 - 1934 Dr.Bandl Ervin - adminisztrátor 1934 - 1936 Kuklay Béla 1936 - 1937 Rédl Antal - adminisztrátor 1937 - 1946 Németh Géza - Óvárban halt meg 1946 - 1947 Kissimon József - adminisztrátor 1947 - 1953 Sečansky Július 1973 - 1980 Pintér Zoltán 1980 - 1993 Macho József 1993 - 2000 Prochár Péter 2000 - Parák József Az új templom építése
1881-ben a régi templomot lebontották és még abban az évben megkezdődött az új templom alapjainak az ásása. Az alapkövet 1881. május 28-án tették le. Az új szentély részére a telket a következő óvári lakosok ajándékozták: Ferencz János, Katyi Gergely, Erdélyi Sándor, Jancsó József, Benkocs István, Hegedűs Pál és Katyi Mihály. A mai plébániát 1765-ben építették ( régen tisztilakás volt). 1887. szeptember 23-án Jakobeczy Károly festette a Szent Erzsébet oltárképet, amit fel is szenteltek. Szent Erzsébet templomunk védö-szentje, nem tudni hogyan kapta védöszentjéül ezt az alázatos, segítőkész királynét a templom. Az a fontos, hogy az épület dacoljon az idővel s évszázadok múltán is álljon az utódok számára. A templomban több olyan ereklye is található, amely fel lett véve a Nagykürtösi járás védett műemlékei sorába. Ezekből érdemes megemlíteni pl. a késöbarokk stílusban készült fafaragást, mely a keresztre feszített Jézust ábrázolja. A mű a XVIII. századból származik, sajnos nem maradt fenn teljesen, csupán töredéke. A XVIII. ill. a XIX. század elejéből származó márvány keresztelöviztartó , mely a szentély északi részén található. . |
Posledná úprava Sobota, 21 Máj 2011 09:21 |